A cégalapításról

A mai cégalapítás blog legújabb bejegyzésében, a cégnév alaki szabályairól lesz szó.

A cégnév kiválasztására sok írott és íratlan szabály vonatkozik.

Ezekről a mai cégalapítás bejegyzés során nem esik szó.

Amikor a gazdasági társaság nevet választ, akkor vannak szubjektív tényezők és objektívek, amelyeket mindenképen figyelembe kell venni.

A mai bejegyzés alkalmával csakis az objektív részét tekintjük meg a helyes névválasztásnak, amely a társaságra vonatkozik.

A jogszabályok szerint, a cégneve alapvetően kettő részre tagolódik.

Az egyik a vezérszó, a másik cégforma.

Kezdjük a vezérszóval.

A vezérszó az első helyen áll a sorrend tekintetében is, úgy hogy szerintem tudják, hogy ez maga a társaság neve, amelyet önök választanak ki a cégalapítás során.

Ez viszont már a szubjektív része a névnek, hiszen, ahogyan írtam, ezt Önök döntik el.

Természetesen vannak szabályok, amelyeknek a keretei között mozogva tudnak csak dönteni.

Ezekről a szabályokról egy másik bejegyzés során fogok bővebben mesélni.

De addig is, a következő bejegyzésben a második részről lesz szó, ami a cégforma.

Ahogyan azt már az előző cégalapítás témánk végén ígértem, a mai napon részletezem, hogy mit is érdemes tudni azokról a költségekről, amelyek még várnak ránk az alapítás során.

Kezdjük a legegyértelműbbel.

Össze kell állítani a létesítő okiratot, meg kell szerkeszteni, minden papírt össze kell szedni, alá kell írni azokat, be kell küldeni a cégbírósághoz, mint alapítási kérelmet.
Ezeket, és még sok mást az ügyvéd csinálja.

Attól függően, hogy van –e ügyvéd ismerősünk, valamint, hogy melyik irodát, és melyik ügyvédet választjuk, nagyon nagy mértékben eltérhetnek az árak.

Lehet az ügyvéd díja 20.000 forint, de akár 80.000 forintos összegig is elmehet, ha nem vigyázunk.

Erre mindenképpen szánjunk több összeget, mert inkább maradjon, mint, hogy váratlan meglepetés érjen, és ne legyen elég.

Figyelni kell azt is, hogy vannak kötelező költségek, mint például a közzétételi díj vagy az illeték vagy a JÜB.

Ezeknek az összege együtt, kb olyan 30.000 forint körül van.

Nem beszéltünk még arról sem, hogy könyvelőt is kell fogadni, aminek megint van egy bizonyos díja.

Nagyon fontoljuk meg, hogy mennyink van, és, hogy mire mennyit fognak még elkérni, és ennek fényében tegyünk be pénzt a társaság számlájára.

Remélem, hogy ez sokaknak segít, és átgondolják, hogy mit és hogyan érdemes tenni.

Köszöntök minden egyes kedves Olvasót, a mai cégalapítás cikk során is, ahol még mindig az ingyenes alapítással foglalkozunk, csak most megnézzük, hogy milyen költségek merülhetnek még fel.

Az ingyenes cégalapítás előnyeiről, lehetőségéről már beszéltünk az előző kettő bejegyzés alkalmával, de érdemes egy kicsit feleleveníteni őket, hiszen a mai témánk nagyon szorosan kapcsolódik hozzá.

Tehát, ahogyan azt már az előző kettő bejegyzés során is említettem, a Polgári Törvénykönyv magába foglalja a gazdasági társaságokat is.

Jó pár dolog megváltozott, közöttük, a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéje is.
Itt a minimum nőtt meg 3 millióra, ami előtt fél millió volt.

Az ingyenes cégalapítás egy hatalmas segítség, és lehetőség azok számára, akik az alapítás pillanatáig nem tudtak összeszedni kellő mennyiségű összeget ahhoz, hogy meg legyen a minimum 3 milliós határ.

Emiatt nagy segítség, hogy egy, kettő évvel el lehet halasztani a teljes összegnek a befizetését, amelyet előzetesen kell a cégbíróságtól kérni.

Viszont vannak egyéb költségek, amikkel érdemes számolni.

Sokan csináltak, csinálják azt, hogy hiába 0 Ft –tal kezdik meg a cég működését, mégis tesznek be a bankszámlára pénzt, hogy el kezdjék szépen lassan behozni a lemaradást.
Ez szép és jó, csak egy baj van vele.

Vannak más költségek is, amelyek nem kis összegűek, és azonnal ki kell őket fizetni.
Ezeket a következő cégalapítás bejegyzés során részletesebben ki is fejtem.
 

Nézzük akkor meg, hogy a cégalapítás hogyan válik könnyedebbé.

Nem kell aggódni a 3 millió forintos jegyzett tőke miatt, mert lehet kérni a cégbíróságoktól haladékot.

Amikor beadják az alapítás iránti kérelmet, akkor azt is kérelmezni kell, hogy a gazdasági társaság bankszámlájára ne most azonnal kelljen felrakni a létesítő okiratban meghatározott összeget, hanem később.

Mit kell a „később” alatt érteni?

Igen, a később egy kicsit tág értelmezés, ezért muszáj pontosítanunk a tények és az átláthatóság kedvéért.

A cégbíróságtól egy, maximum két éves fizetési haladékot tudnak kérni.

Vigyázni kell vele, mert hogy ha lejár ez a bizonyos idő, akkor teljesíteni kell a törzstőke befizetését a teljes összeg tekintetében.

Ez nem átverés, nem törvénytelen.

Annak ellenére, hogy törvényben ezt leírva nem fogják megtalálni, a bírói gyakorlat erejének ez egy igen szép példája.

Számolni kell azzal is, hogy addig természetesen a gazdasági társaság tagjait érintően, jelen esetben, a korlátolt felelősségű társaság tagjai szempontjából természetesen lesznek korlátozások addig, ameddig a befizetés meg nem történt.

De ezekről a korlátozásokról majd egy másik cégalapítás bejegyzés alkalmával fogok mesélni.

Tehát megtehetik azt is, hogy nem fizetnek be semmit, 0 forinttal indítják el a vállalkozásukat, amelynek a bevételéből később az adók mellett ezt is el kezdik befizetni.

Érdemes felmérni azt, hogy mennyi pénzünk van, és mennyit érdemes kezdésként „feláldozni” törzstőkének, mert van rengeteg más fizetni való, amire szintén figyelni kell.

Erről is szintén egy másik cégalapítás bejegyzés alkalmával mesélek majd.

Üdvözlök mindenkit a mai cégalapítás bejegyzésben!

A mai napon, a cégalapítás ingyenes változatát vesszük nagyító alá, ami szerintem egy nagyon jó, és remek opció a frissen alapítók számára.

Biztosan hallották már, hogy lehetséges az ingyenes alapítás, csak nem tudták, hogy hogyan is működik.

Akkor most elárulok pár titkot, de előtte ugorjunk vissza a kezdetekhez, hogy tulajdonképpen miért is szükséges, és fontos az ingyen alapítás.

A Polgári Törvénykönyv egy új változata lépett hatályba 2014. március 15 –én.
Ezzel, magába foglalta a gazdasági társaságokat.

Nem csak az általánosságban vett gazdasági társaságokról van szó, hanem típusonként specifikáltan is definiálja mindazt, amit tudni kell arról, hogy hogyan jöhet létre, hogyan működhet, és, hogy hogyan szűnhet meg egy gazdasági társaság.

Ebbe beletartozik az is, hogy a törzstőkéje megnőtt a korlátolt felelősségű társaságoknak.

Az eddigi 500.000 forintos minimum helyett, most már a hatszorosára, 3 millióra emelkedett a minimum törzstőke.

Emiatt sokakban keltett pánikot az, hogy talán mégsem fogják tudni megalapítani hőn áhított társaságukat, mert nem lesz elég pénz a cégalapítás során felmerülő költségekhez.

A 2015 –ös évben ez szerencsére megoldódott.

Hogy miként könnyítik meg a cégalapítás során felmerülő 3 millió forint befizetését, azt a következő cikkben árulom el.