A cégalapításról

Kezdjük az első rendes cégalapítás bejegyzést egy kis székhelyszolgáltatás tudnivalóval.

Egyről a kettőre haladva, először tisztázom, hogy mit is jelent egy székhelyszolgáltatás.

Amikor megtörténik a cégalapítás, akkor addigra tudjuk, hogy hova szeretnénk székhelyet a cégünknek, van hozzá nyilatkozatunk is, ha szükséges, megvan minden papír, ami csak kelhet. Ezen felül tudjuk, hogy oda majd kellenek olyan személyek, akik iratokat kezelnek, ügyfelekkel tartják a kapcsolatot, tulajdonképpen adminisztrátorok, akik jól értenek ezekhez.

A székhely kötelező elem, enélkül a cégalapítás meg sem történhet.
Most lássuk, hogy mit is jelent a székhelyszolgáltatás.

Ezek a szolgáltató cégek több lehetőséggel is rendelkezhetnek, amelyek közül szabadon válogathatunk.

Székhely címet tudnak biztosítani több helyre, akár Budapest területén, akár más nagyobb városban vagy kisebb városokban is. Tulajdonképpen egy bizonyos összegfejében lehet ezeket kérni, amit vegyünk úgy, hogy bérlejük. Az árba nem csak egy cím biztosítása tartozik bele, hanem az is, hogy az iratokat, leveleket átveszik, megőrzik és az előre megbeszéltek alapján, tovább küldik az ügyfélnek bizonyos időközönként.

Emellett, akár még ügyvédi munkát is igényelhetünk, sokkal kedvezőbb díj mellett, mint hogyha külön igényeltünk volna.

Annak ellenére, hogy lehet, hogy esetleg egy picit soknak tűnhet a szolgáltatás be kell, hogy lássuk, hogy amit azért a bizonyos árért kapunk, az rettentően megéri, mivel hosszú távon kapunk profi munkát, és ennyivel is kevesebb teher van a vállunkon.

Érdemes tehát átgondolni, hogy a cégalapítás során kérjünk –e székhelyszolgáltatást, mert hatékonyabb a munka, idő, pénz és energia szempontjából is.

Üdvözlök mindenkit a 2015 –ös évben is a cégalapítás blogon.

Sok aktuális és hasznos témával fogok várni mindenkit az elkövetkezendő bejegyzésekben.

Nem csak a cégalapítás kerül górcső alá, hanem minden olyan cégeljárással kapcsolatos vagy szorosan a gazdasági társaságokhoz köthető téma is, amiről feltétlenül érdemes hallani és tájékozódni.

Érdemes velem tartani, hiszen nagyon sok kétséges és tisztázatlanul maradt kérdés kerül megválaszolásra.

Várok minden kedves Olvasót a továbbiakban.

A részvénytársaságról 4.

A részvény zártkörű forgalomba hozatala 

Cégalapításkor létrehozott részvénytársaság zártkörű, tehát a részvények forgalomba hozatala zártkörű akkor, ha:

Az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek minősül (a továbbiakban: zártkörű forgalomba hozatal), ha:

- a részvényt kizárólag minősített befektetőknek ajánlják fel,

- nem minősített befektetők részére, államonként legfeljebb 150 személynek ajánlják fel,

- olyan befektetők által vásárolt részvény, amelynek értéke fejenként a százezer eurót vagy ezen összeg más formában vásárolt értékét nem haladja meg,

- a részvények névértéke kevesebb, mint százezer euró, vagy eurónak megfelelő összeg,

- az Európai Unión belül az összes kibocsátott értékpapír az ajánlattól számított egy éven belül nem haladja meg a százezer eurót,

- szövetkezet átalakulásával jön létre a részvénytársaság és annak részvényeit a volt szövetkezet tagjainak, üzletrész tulajdonosainak ajánlják fel.

Zártkörű forgalomba hozatalnak minősül továbbá a már zártkörűen forgalomba hozott értékpapír:

- ha a korábbi részvényekkel azonos fajtájú, azonos osztályba tartozó, vagy ezeket helyettesítő részvényeket bocsát ki a részvények kibocsátója és ez nem jelenti a részvénytársaság alaptőkéjének növekedését,

- a részvényt ellenértékként ajánlják fel nyilvános vételi ajánlat során zajló befolyásszerzéssel kapcsolatban a részvénytársaságon belül,

- gazdasági társaságok egyesülésével, szétválásával kapcsolatban ajánlják fel a részvényt ellenértékként,

- részvények, melyeket az alaptőkén túli vagyon terhére ingyenesen juttat a részvénytársaság tagjainak, vagy azonos fajtájú, azonos osztályba tartozó részvényeket juttat osztalékként, mint amelyre az eredeti osztalékfizetés történt,

- részvényt a kibocsátó bármelyik munkavállalójának, felügyelőbizottság tagjának értékesít vagy ajánlja fel.

A részvénytársaságról 3.

A részvény nyilvános forgalomba hozatala 

Korábbi cikkben volt szó a cégalapítás során egyik figyelembe veendő gazdasági társaságról, a részvénytársaságról, illetve a részvénytől. Említésre került, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeit csak szabályozott piacra lehet bevezetni. De mit jelent a szabályozott piac? A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény a fogalomról az alábbiak szerint rendelkezik.

Szabályozott piac fogalmának meghatározásakor kritériumként szerepel az Európai Unióhoz való tartozás, ugyanis a szabályozás úgy szól, hogy az Eu tagállam tőzsdéje minősül szabályozott piacnak, továbbá az a piac, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

-  multilaterális rendszer, melyet a piacműködtető működtet és irányít,

- diszkriminációtól mentesen összehozza harmadik felek eladási-vételi szándékát, mely a piacon pénzügyi eszközökben materializálódik és az így összehozott érdekek szerződést eredményeznek,

- a bejegyzett székhelyének állama szerinti felügyeleti hatósági engedéllyel rendelkezik,

-  rendszeresen, meghatározott időben működik,

- az Európai Bizottság honlapján szereplő, a szabályozott piacokat tartalmazó jegyzékben szerepel.

A részvénytársaságról 2.

A részvénytársaság működési formája 

Részvénytársaság alapvetően kétféle formában működhet. Nyilvánosan vagy zártkörűen. Ennek lényege részvényei forgalomba hozatalában keresendő. Az olyan részvénytársaság, melynek részvényei be vannak vezetve a tőzsdére, nyilvánosan működő, ellenkező esetben, ha nem kerülnek bevezetésre, vagy onnan kivonták őket, zártkörűen működő részvénytársaságról beszélünk.

Cégalapítás után zártkörűen létrehozott zrt a közgyűlés tagjainak 3/4-es szavazatával dönthet a működési forma megváltoztatásáról.  Ugyanez vonatkozik a cégalapítás után nyilvánosan működtetett részvénytársaság zártkörű formában való továbbműködtetéséhez szükséges feltételekre.

A részvényeket nyilvánosan csak szabályozott piacra lehet bevezetni.